Alábbiakban publikáljuk László Robival készült rövid interjúnkat.
Mikor és hogyan találkoztál először a VTES-szel?
Kismarosra jártam akkoriban udvarolni, az akkori csajomnak volt egy barátja, Gyöngyösi Balázs, ő vett rá bennünket, hogy menjünk el egy társasjáték klubba Nagymarosra, amit Borbély Fecó szervezett. 2005–2006 körül lehetett. A Twilight Rebellion (2008) már akkor jelent meg, amikor már jó pár játékot játszottunk. Az első kártyáim is innen voltak – emlékszem, húztam Toby-t, Jack Drake-et, Junipert, Zip Line-t, Baseball Bat-et, Anonymous Freightet… Nem tudom, az ilyen információk miért maradnak meg az ember fejében, de a ritkákra például nem is emlékszem.
Szóval Balázska ismertetett meg Fecóval és a klubbal. A klubban addigra már 6–7 ember játszotta a játékot. Egyből megfogott a végtelen lehetőség, a kártyák artworkjei, meg a sztori – a World of Darkness, amivel ott találkoztam először. Petya, Janesz, Boxi rengeteget mesélt róla, jobbnál jobb történetekkel.
Mi fogott meg leginkább a játékban?
Mint mondtam: a lehetőségek végtelen kombinációja, a társaság, a World of Darkness, az artok. Meg hát – nem egy szutyok face-to-face pasziánsz a játék vége, és nem azon múlik minden, hogy kettő lapot kicseréltél a netdeckedben.
Mióta játszol aktívan? Volt-e hosszabb kihagyásod?
Azóta játszom aktívan. Igaz, voltak olyan éveim (másik időszakban), amikor heti 2–3–4 játékot is játszottam. Szabad voltam, oda motoroztam játszani, ahová akartam, amikor akartam. Plusz minden hétvégén Budapesten voltam.
Igen, volt egy kis kihagyás (szintén másik időszakban), amikor kedvenc feleségem, Andi már nagyon terhes volt. Akkor leálltam, amíg kb. fél éves nem lett a gyerek – kb. 6–7 hónap lehetett. (Mondjuk a tejfakasztón is pont kártyáztunk... xD)
Milyen típusú paklik állnak hozzád a legközelebb? (pl. politikai, stealth-bleed, combat, ally stb.)
Fecó tanított játszani, ott sosem volt netdeck – mindig játékos, érdekes, mókás vagy éppen hangulatos deckek voltak. Anti-Nosfi shotgun scattershot Courrier-rel… vagy settita… vagy ami nekem azóta is nagy kedvencem lett: Eze, a démonherceg, Guruhi toolbox – retainerek, equip, bleed, vote, kicsi blokk. Raktunk össze motoros decket Jackóval: Hawg, Sport Bike, Baseball Bat, meg további életképtelen szarokat. Innen jött az ötletem a „Kutyák okostelefonnal” deckre is 10 évre rá. xD (Abban az volt a szomorú, hogy mások több asztalt is nyertek vele.)
Rövidebben: hozzám a toolboxok állnak, bár sokan mondják, hogy „Robi mindig SB-vel játszik”… Nem is igaz…
A blokkeren kívül egyébként mindent szeretek.
Milyen paklit játszol szívesen versenyen?
Az igazság az, hogy 7–8 éve nincs időm nagyon agyalni. Volt olyan időszakom, hogy az összes vérvonallal végigjátszottam az évet – meglepően több sikerrel. Márk szerint a Samedi combat deckem a legerősebb az összes közül, de még csak listám sincs hozzá. xD
Nyertem versenyt Valeren combattal, az anti-Salubrikkal. Nyomtam a Hide the Heart-ot is, Ahriman power bleedet stb. stb., de aztán sokszor visszatértem a saját koncepcióimhoz. Mostanában netdecket alakítottam át majdnem teljesen (így már nyilván nem is működik annyira).
Kértem kölcsön deckeket is sokszor – nyertem versenyt Talmi Massassi deckjével. Hahaha, emlékszem, volt olyan döntő Vácon a Sütiben (még a pincében), hogy:
Csüli (aki meg is nyerte) az én Anti-Brujah toolboxommal játszott,
Ricsi az én nem tudom milyen deckemmel,
én Ricsi Anu+nyümi pot deckjével,
Balázs Ricsi SB deckjével…
Tehát kb. decket cseréltünk.
Nem érdekel, hogy verseny vagy szerda esti játék – bármivel játszom.
Milyen paklikat nem kedvelsz – akár játszani, akár ellene játszani?
Az Imbued-ot nem szeretem, illetve a fal deckeket. Az országban 2–3 ember tud jól játszani fallal, a többi csak elbassza más játékát, ha azzal ül be.
Valami ellen játszani igazából relatív – attól függ, mivel ülök le. Ha combat deckkel vagyok, teljesen jó, ha egy fal van előttem, vagy épp mögöttem.
Mi volt a legemlékezetesebb VTES-es élményed eddig?
Az előző 5 percre sem emlékszem, nemhogy valami konkrét szituációra… Játékon kívül nyilván tele vagyok képekkel és élményekkel, de azok vállalhatatlan dolgok – nem feltétlen nekem. :D
A varsói utunk nagyon megmaradt – Mitya kocsijával. Trendin úgy kell írni, azt hiszem, hogy „jó kis trip” volt.
Szerinted mi a legnagyobb erősséged játékosként?
Tök őszintén elmondom, hogy mit akarok, vagy hogy mi lesz. Nincs dealbreak, és ha valamit mondok, akkor ha beledöglök is, úgy lesz. Ez mondjuk lehet gyengeség is.
Miben szeretnél még fejlődni?
Az előregondolkodásban kellene rengeteget. Majdnem végig más dolgokról beszélgetek körök alatt, amíg nem én vagyok soron. Erre lehet, hogy oda kellene figyelni – de épp ezért is játszom: miattatok.
Van olyan kártya vagy klán, ami különösen közel áll hozzád? Miért?
Guruhi, ha klánt kell mondani – mert az volt úgymond az első "saját" paklim.
Gem Ghastly elvarázsolt, de nincs igazán nagy kötődésem. Egyszer csináltam videót a csoportnak Ihász Bazsival felbuzdulva, amikor a BC átvariált mindent, és elértéktelenítette a gyűjteményeinket – arról szólt, hogy 100 forintért adom az Enkil Cog-ot, illetve hogy begyújtok vele a kazánban.
Mennyire követed a nemzetközi VTES eseményeket/metát?
Európán belül sok helyre elmegyek (ami közel van), az amerikai, afrikai és ázsiai rész egyáltalán nem érdekel. Inkább Martint követem – ő maga a nemzetközi világ. :)
Részt vettél már külföldi versenyen? Ha igen, milyen élmény volt?
Persze, rengeteg alkalommal. Sok visszatérő helyszín is van: Bécs, Jihlava, Prága, Pozsony, Zágráb, Eszék.
Az a megtiszteltetés ért, hogy meghívott az Osztrák Herceg, RichArt Athénba. Ez volt a legutóbbi kirándulásom, ott szervezték meg az első versenyt – egy meghívásos buli volt, ahol az athéni és a thesszaloniki herceg bemutatkoztak Európa más hercegeinek. Kb. felvettük őket a Camarillába.
Jó volt nagyon, és jól esett, hogy rám gondoltak.
Jihlavába aki tud, menjen el egyszer – be az erdő mélyére a pici faluba, nagyon szép hely, szeretettel fogadnak.
Régebben még volt Kassa – ott már nincs verseny, nem tudom, játszik-e még valaki, amit sajnálok nagyon.
Eszék barátom, Dénes felségterülete – a Dráva partján gyönyörű város.
Voltam EC-n többször, és Grand Prix-eken is – ami egyébként magyar találmány, Milánnak köszönhetően.
Milyennek látod a magyar VTES közösséget?
Nagyon-nagyon sokrétű. Rengeteg playgroup van – egy csomó csak saját berkekben játszik. Tudok például Salgótarján és környékéről is csapatot. Pesten eldugva is vannak többen, sokan nem járnak versenyekre, csak játszanak.
Jó emberek vannak a köreinkben, én azt gondolom. Rengeteg barátság született már itt az évek alatt – persze volt pár arc a múltban, és biztosan lesznek is, akiket maga a társaságunk taszított ki. Emberek vagyunk, ezer meg ezerféle gondolatmenettel.
Pont ebből adódóan lehetünk kevesen is… Öregek vagyunk, rondák, alpáriak. :)
Mit üzennél azoknak, akik most ismerkednek a játékkal?
Ne ijedjenek meg az arcoktól, akik letolják az arcukat versenyre – mert lehet, hogy így nézünk ki, így viselkedünk, de nem bántunk senkit... max a vérét szívjuk ki.
Nem kell megfelelni senkinek sem, nem kell mutatni itt semmit sem. Játszani kell – úgysem találsz jobb játékot ennél. Másmilyet lehet, de jobbat nem.
Günti, köszönöm a kérdéseidet, ezt az interjút – megtisztelő, hogy gondoltál rám is.